Isten szolgája Esterházy János zarándoknap

 

​

​

​

​

​

​

​

​

​

 

Szeptember 17-én reggel egy kis busz a Magyarországi Lengyel Katolikusok Szt. Adalbert Egyesületének tagjaival és magyar vendégeikkel Szlovákiába, Alsódobokra indult, hogy utasai részt vegyenek az Esterházy János vértanú végső nyugalomra helyezésének 5., halálának 65. évfordulója alkalmából szervezett zarándoknapon. A csoportot az egyesület részéről Katarzyna Takácsné Kalinska és Monika Molnárné Sagun vezette, a lelki vezető pedig Krzystof Grzelak atya, a budapesti Lengyel Templom plébánosa volt.

Aznap a Jó Isten az esőtől ugyan megkímélte a csodálatos környezetben, hegyoldalban lévő zarándokközpontba több országól érkező, több száz zarándokot, de a hirtelen betörő hideg levegő és szél próbára tette mindannyiukat.

A Szt. Adalbert Egyesület csoportja először az Esterházy János Emlékmúzeumot kereste fel, ahol a kiállított dokumentumok, fényképek, tárgyak hű képet adtak a vértanú életéről és áldozatos tetteiről.

Majd felgyalogoltak a domtetőn álló Szentkereszt Felmagasztalása kápolnához, melynek sziklabarlangjában 5 évvel ezelőtt kerültek végső elhelyezésre Esterházy János földi maradványai. A tiszteletadás és imák után - a zarándoknap szervezőinek felhívását teljesítve -  Krzystof atya megszentelte, majd a csoport a sírnál ünnepélyesen elhelyezte a budapesti Lengyel Templom és Lengyel Ház kertjéből hozott földadományt. A közös imák és énekek a sziklabarlang feletti kápolnában folytatódtak.

Közben a szabadtéri színpadon Isten szolgája, Esterházy János köztünk való jelenlétével kapcsolatos tanúságtételek, beszámolók zajlottak. Mire a csoport odaért, már dr. Csókay András sebész, majd Eperjes Károly színművész mondta el gondolatait arról,  hogy számukra mit jelent Esterházy János példája. Ezek alatt a domboldalban lehetőség nyílt több papnál, közöttük Krzystof  atyánál is gyónni.

A zarándoknap a Hűség Keresztútjának imádságos bejárásával folytatódott az összes egybegyűlt zarándok részvételével.

Ekkorra már a Szt. Adalbert csoporthoz csatlakoztak, majd a jó hangulatú, közös ebéden is részt vettek Krakkóból érkezett lengyel zarándokok, valamint Pawel Cebula atya, az egri minorita templom plébánosa, Esterházy János boldoggá avatási perének posztulátora, és Molnár Imre történész, író, a boldoggá avatási bizottság tagja.

Ebéd után újra a szabadtéri színpadnál folytatódtak a nap eseményei. Ünnepélyesen átadták az Esterházy János emlékérmet, majd a hálaadó ünnepi szentmise következett. A misét Isten szolgája Esterházy János boldoggá avatásáért, magyar és közép-európai vértanú társaiért, a nemzetek közötti megbékélésért, az ukrajnai békéért és a családokért mutatták be, fő celebránsa Marton Zsolt váci megyéspüspök volt. Püspök úr szentbeszédében a mise szándékain túl Esterházy Jánosnak egy - a zarándoknap mottójául is választott - idézetét: „Család vagyunk: egy az anyánk, egy a vérünk, egy a szívünk, egy az Istenünk!“  fejtette ki.

A mise után azok a zarándokok, akik még tudtak dacolni a hideggel, a szabadtéri színpadon egy Esterházy oratóriumot hallgathattak meg a Szent Efrém Férfikar kitűnő előadásában. A többiek pedig a nagysátor védelmében egy kávé, vagy egy pohár bor mellett ismerkedhettek a Lengyelországból, Szlovákiából és Magyarországról érkezett zarándoktársaikkal.

A zarándoknap védnöke Durco Zoltán, a Nyitrai Egyházmegye püspöki helynöke volt, aki nem tudott az eseményen részt venni, de a zarándokoknak szóló üzenetét a szentmisén tolmácsolták. 

A Szent Adalbert Egyesület zarándokai hálát adnak az Úrnak, hogy alsódoboki zarándok útjuk minden baj nélkül zajlott le. Köszönetet mondanak az utazás szervezőinek és támogatójának, a Miniszterelnökségnek, hogy egy olyan utazáson vehettek részt, amelyről mind lelkileg, mind testileg megújulva térhettek haza, jobban megismerve egy olyan ember tetteit, aki több nemzet tagjainak is példát mutatott emberségből.

Imádkozzunk Esterházy János mielőbbi boldoggá avatásáért!

Sárközi Edit

Fotó:Pál Barbara

Képek

​

​

​

​

​

​