Egy pár szó magyarúl rólunk és a környezetünkről

 

A teljesség ígénye nélkül itt található némi információ magyar nyelven, ami velünk/körülöttünk történik

„Szent László a lengyel és a magyar művészetben"

Képzőművészeti kiállítás a Lengyel Házban.

Június 11-én a Lengyel Templom szentmiséje után a fenti című, igazán sokszínű kiállítás megnyitójára várta a közönséget a kőbányai Lengyel Közművelődési Központ. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma, Budapest XIII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzata és a Gödöllői Lengyel Önkormányzat támogatásának köszönhetően szervezett bemutatóján lengyel, magyarországi lengyel és magyar művészek különféle technikákkal készült Szent László ábrázolásai, illetve a szent tetteiről, legendáiról szóló képek, fotók szerepeltek. Bajcsy Lajos, Olga Bloch, Hermann Zsolt, Paulina Kopestyńska, Wiesław Nowak, Krzysztof Okoń, Wacław Piszczek, Prokop Péter, Simon M. Veronika, Stekly Zsuzsa és Trojan Marian, valamint a Budapest XVI. ker. „Corvin“ klub tagai: Árva Gabriella, Gedeon Péter, Gy. Erdei Júlia, Mészáros Richárd, Schmidt Andrásné, Sorki Dala Andor és Szabó Péter műveinek együttes bemutatása méltóan emlékezett meg nagy királyunkról - ebben a hivatalosan is Szent László Emlékévnek nyilvánított időszakban. A képek egy része kifejezetten erre a tárlatra készült.

 

Az eseményre érkezőket a régi zenét játszó Kecskés Együttes korhű muzsikája fogadta, a bemutatót a házigazda, Molnárné Sagun Monika Z., a Lengyel Közművelődési Központ igazgatója nyitotta meg. Köszöntötte a jelenlévőket, közöttük Jerzy Snopek professzort, Lengyelország rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét és feleségét, Gedeon Mártát, dr. Rónayné Słaba Ewa-t, az Országos Lengyel Önkormányzat elnökét, Szabó Lászlót, a Gödöllői Lengyel Önkormányzat elnökét, Okos Mártont, a Báthory-Bem Hagyományőrző Egyesület elnökét, Konrad Sutarski írót, költőt, valamint Krzysztof Grzelak-ot, a Lengyel Perszonális Plébánia plébánosát. Majd kérdéssel fordult Prokopp Mária művészettörténész professzor asszonyhoz - felkérve ezzel előadása megtartására: “Tudjuk, hogy Szent László nem csak egy nagy uralkodó volt, de egy mélyen vallásos ember is, aki megerősítette a kereszténységet Közép-Európában. Ma, 2017-ben miért aktuális a személyisége és a munkássága?“

 

Kérdésére válaszolva Prokopp Mária elmondta, hogy a lengyel édesanyától született Szent László egész élete, híven a keresztségben kapott nevéhez - hatalmat és dicsőséget jelent – Istent dicsőítéséről és a hazáról szólt. Isten és haza, e két fogalom adja nekünk tiszteletének aktualitását – fogalmazott. Professzor asszony szólt királyunk életéről, trónra kerülésének történetéről is. Beszélt erényeiről, közöttük a megbocsájtásról. László annak a Vazulnak volt az unokája, akit István király megvakíttatott. Azonban éppen László kezdeményezte István király szentté avatását. Salamon királynak is megbocsájtott – más kérdés, hogy ő később újra László ellen fordult – mondta. A kiállító művészek mindegyike alkotásaiban igyekezett kifejezni Szent László erényeinek sokféleségét, aki ezek mellett igyekezett országát Kelet és Nyugat között mindenáron önállónak, függetlennek megtartani. Tetteivel, óriási hitével mindig is példakép volt az egész Kárpát-medencében. Számos templomban ábrázolták cselekedeit, „küzdelmét a rosszal“, ezzel is buzdítva a népet az ország védelmére – folytatta. A kiállított képek nagyon jól bemutatják a kép nép történelmének szoros összefonódását – mondta. Végül így szólt: Kérek mindenkit, hogy távozás után próbálja az itt látottakat magában megeleveníteni, és családjában, ismerősei között továbbadni, hogy ők is tudják, mit jelent Szent László király mind a magyar, mind a lengyel népnek mind a mai napig.

 

A Báthory-Bem Egyesület elnöke Okos Márton – a Szent László Emlékév kezdeményezője – röviden ismertette egyesületük legfőbb célját: a magyarországi lengyel-magyar barátság kiterjesztését Erdély és a Partium területére. Különös tekintettel a számtalan ottani közös lengyel-magyar történelmi eseményre, emlékre, s Szent László király tiszteletére – aki Erdély védőszentje – fogalmazott.  Majd ünnepélyesen átadta a Szent László Emlékév zászlaját a budapesti Lengyel Háznak.

 

A következőkben a házigazda elnökasszony átadta a szót a művészeknek. Hatan éltek is az alakommal, így a közönség az alkotói folyamatokba is bepillantást nyerhetett. Közöttük volt Koltai Klára, a „Corvin“ klub vezetője, aki a tagok nevében mondott köszönetet a kiállítási lehetőségért. Reményét fejezte ki, hogy ezek a művek is tovább éltetik azt lengyel-magyar barátságot, amely kerületükben Małgorzata Soboltyński közvetítésével már évek óta fennáll.

 

A kiállítás megnyitó a Kecskés együttes régi, Szent Lászlóról szóló énekeivel, a lengyel Himnusz magyar nyelvű előadásával és a régi magyar Himnusszal folytatódott, kellemes beszélgetésekkel és bűfével zárult. A támogatóknak is köszönhetően a „Szent László a lengyel és a magyar művészetben“ c. kiállítás még augusztus végéig megtekinthető a Lengyel Házban.  Mások is vigyék haza és terjesszék magyar-lengyel szentünk dicső emlékét!

Sárközi Edit

NEMZ-KUL-EPER-17-0469

Lengyel és magyar papok a menekültek szolgálatában
Hit és történelem - 
lengyelek Kőbányán

Link a cikkre

Isten szolgája Esterházy János zarándoknap

 

 

Szeptember 17-én reggel egy kis busz a Magyarországi Lengyel Katolikusok Szt. Adalbert Egyesületének tagjaival és magyar vendégeikkel Szlovákiába, Alsódobokra indult, hogy utasai részt vegyenek az Esterházy János vértanú végső nyugalomra helyezésének 5., halálának 65. évfordulója alkalmából szervezett zarándoknapon. A csoportot az egyesület részéről Katarzyna Takácsné Kalinska és Monika Molnárné Sagun vezette, a lelki vezető pedig Krzystof Grzelak atya, a budapesti Lengyel Templom plébánosa volt.

Aznap a Jó Isten az esőtől ugyan megkímélte a csodálatos környezetben, hegyoldalban lévő zarándokközpontba több országól érkező, több száz zarándokot, de a hirtelen betörő hideg levegő és szél próbára tette mindannyiukat.

A Szt. Adalbert Egyesület csoportja először az Esterházy János Emlékmúzeumot kereste fel, ahol a kiállított dokumentumok, fényképek, tárgyak hű képet adtak a vértanú életéről és áldozatos tetteiről.

Majd felgyalogoltak a domtetőn álló Szentkereszt Felmagasztalása kápolnához, melynek sziklabarlangjában 5 évvel ezelőtt kerültek végső elhelyezésre Esterházy János földi maradványai. A tiszteletadás és imák után - a zarándoknap szervezőinek felhívását teljesítve -  Krzystof atya megszentelte, majd a csoport a sírnál ünnepélyesen elhelyezte a budapesti Lengyel Templom és Lengyel Ház kertjéből hozott földadományt. A közös imák és énekek a sziklabarlang feletti kápolnában folytatódtak.

Közben a szabadtéri színpadon Isten szolgája, Esterházy János köztünk való jelenlétével kapcsolatos tanúságtételek, beszámolók zajlottak. Mire a csoport odaért, már dr. Csókay András sebész, majd Eperjes Károly színművész mondta el gondolatait arról,  hogy számukra mit jelent Esterházy János példája. Ezek alatt a domboldalban lehetőség nyílt több papnál, közöttük Krzystof  atyánál is gyónni.

A zarándoknap a Hűség Keresztútjának imádságos bejárásával folytatódott az összes egybegyűlt zarándok részvételével.

Ekkorra már a Szt. Adalbert csoporthoz csatlakoztak, majd a jó hangulatú, közös ebéden is részt vettek Krakkóból érkezett lengyel zarándokok, valamint Pawel Cebula atya, az egri minorita templom plébánosa, Esterházy János boldoggá avatási perének posztulátora, és Molnár Imre történész, író, a boldoggá avatási bizottság tagja.

Ebéd után újra a szabadtéri színpadnál folytatódtak a nap eseményei. Ünnepélyesen átadták az Esterházy János emlékérmet, majd a hálaadó ünnepi szentmise következett. A misét Isten szolgája Esterházy János boldoggá avatásáért, magyar és közép-európai vértanú társaiért, a nemzetek közötti megbékélésért, az ukrajnai békéért és a családokért mutatták be, fő celebránsa Marton Zsolt váci megyéspüspök volt. Püspök úr szentbeszédében a mise szándékain túl Esterházy Jánosnak egy - a zarándoknap mottójául is választott - idézetét: „Család vagyunk: egy az anyánk, egy a vérünk, egy a szívünk, egy az Istenünk!“  fejtette ki.

A mise után azok a zarándokok, akik még tudtak dacolni a hideggel, a szabadtéri színpadon egy Esterházy oratóriumot hallgathattak meg a Szent Efrém Férfikar kitűnő előadásában. A többiek pedig a nagysátor védelmében egy kávé, vagy egy pohár bor mellett ismerkedhettek a Lengyelországból, Szlovákiából és Magyarországról érkezett zarándoktársaikkal.

A zarándoknap védnöke Durco Zoltán, a Nyitrai Egyházmegye püspöki helynöke volt, aki nem tudott az eseményen részt venni, de a zarándokoknak szóló üzenetét a szentmisén tolmácsolták. 

A Szent Adalbert Egyesület zarándokai hálát adnak az Úrnak, hogy alsódoboki zarándok útjuk minden baj nélkül zajlott le. Köszönetet mondanak az utazás szervezőinek és támogatójának, a Miniszterelnökségnek, hogy egy olyan utazáson vehettek részt, amelyről mind lelkileg, mind testileg megújulva térhettek haza, jobban megismerve egy olyan ember tetteit, aki több nemzet tagjainak is példát mutatott emberségből.

Imádkozzunk Esterházy János mielőbbi boldoggá avatásáért!

Sárközi Edit

Fotó:Pál Barbara

Képek

EJzdjęcie tytułowe.jpg
keszult_magyarorszag_korm_tamogatasaval_2019.jpg
bga_alap_logo.png